Virtuális gépek és tárolók telepítése és kezelése
A virtualizálás és a konténerek népszerű témák a mai IT-iparban. Ebben a cikkben felsoroljuk azokat az eszközöket, amelyek szükségesek a Linux rendszerek kezeléséhez és konfigurálásához.
A virtualizáció sok évtizeden át segítette az informatikai szakembereket a működési költségek csökkentésében és az energiamegtakarítás növelésében. A virtuális gép (vagy röviden VM) egy emulált számítógéprendszer, amely egy másik, gazdagépként ismert rendszeren fut.
A virtuális gépek korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek a gazdagép hardver erőforrásaihoz (CPU, memória, tárhely, hálózati interfészek, USB-eszközök stb.). A virtuális gépen futó operációs rendszert gyakran vendég operációs rendszernek nevezik.
CPU bővítmények
Mielőtt folytatnánk, ellenőriznünk kell, hogy a virtualizációs bővítmények engedélyezve vannak-e a CPU(k)on. Ehhez használja a következő parancsot, ahol a vmx és az svm a virtualizációs jelzők Intel és AMD processzorokon:
grep --color -E 'vmx|svm' /proc/cpuinfo
A nincs kimenet azt jelenti, hogy a bővítmények nem érhetők el, vagy nincsenek engedélyezve a BIOS rendszerben. Bár folytathatja nélkülük, a teljesítmény negatív hatással lesz.
Telepítse a virtualizációs eszközöket Linux alatt
Kezdésként telepítsük a szükséges eszközöket. A CentOS rendszerben a következő csomagokra lesz szüksége:
yum install qemu-kvm libvirt libvirt-client virt-install virt-viewer
míg az Ubuntuban:
sudo apt-get install qemu-kvm qemu virt-manager virt-viewer libvirt-bin libvirt-dev
Ezután letöltünk egy CentOS 7 minimális ISO-fájlt későbbi használatra:
wget http://mirror.clarkson.edu/centos/7/isos/x86_64/CentOS-7-x86_64-Minimal-1804.iso
Ezen a ponton készen állunk az első virtuális gépünk létrehozására a következő specifikációkkal:
- RAM: 512 MB (Ne feledje, hogy a gazdagépnek legalább 1024 MB-nak kell lennie)
- 1 virtuális CPU
- 8 GB-os lemez
- Név: centos7vm
virt-install --name=centos7vm --ram=1024 --vcpus=1 --cdrom=/home/user/CentOS-7-x86_64-Minimal-1804.iso --os-type=linux --os-variant=rhel7 --network type=direct,source=eth0 --disk path=/var/lib/libvirt/images/centos7vm.dsk,size=8
A gazdagépen elérhető számítási erőforrásoktól függően a fenti parancs eltarthat egy ideig, amíg előhívja a virtualizációs megjelenítőt. Ezzel az eszközzel úgy végezheti el a telepítést, mintha csupasz fémgépen végezné.
Virtuális gépek kezelése Linux alatt
Miután létrehozott egy virtuális gépet, itt van néhány parancs, amellyel kezelheti azt:
Az összes virtuális gép listája:
virsh --list all
Információk a virtuális gépről (ebben az esetben centos7vm):
virsh dominfo centos7vm
Szerkessze a centos7vm beállításait az alapértelmezett szövegszerkesztőben:
virsh edit centos7vm
Engedélyezze vagy tiltsa le az automatikus indítást, hogy a virtuális gép elinduljon (vagy ne), amikor a gazdagép:
virsh autostart centos7vm
virsh autostart --disable centos7vm
Centos7vm leállítása:
virsh shutdown centos7vm
Miután leállította, klónozhatja egy új virtuális gépbe, amelynek neve centos7vm2:
virt-clone --original centos7vm --auto-clone --name centos7vm2
És ez az. Ettől kezdve érdemes a virt-install, a virsh és a virt-clone kézikönyvoldalakat keresni további információkért.