13 könnyű Linux asztali környezet régi számítógépekhez

A Nyílt forráskód szó a Linux közösségnek tulajdonítható, amely a Linux (az akkori Unix operációs rendszer utódja) bevezetésével együtt hozta létre.

Noha a „Linux” önmagában csak egy alap Kernelként jött létre, nyílt forráskódú természete a fejlesztők hatalmas társaságát vonzotta világszerte, hogy hozzájáruljanak fejlesztéséhez.

Ez forradalmat teremtett világszerte, és sok ember és közösség kezdett hozzájárulni ahhoz, hogy ez egy teljes operációs rendszer legyen, amely helyettesítheti a Unixot. Ezután már nem volt visszaút az aktív, egyenletes ütemű fejlődéssel.

Ez olyan disztribúciók bevezetéséhez vezetett, mint a Debian, Ubuntu, Fedora, CentOS, OpenSUSE, Red Hat, Arch, Linux Mint stb., amelyek Linuxot használnak alap kernelként.

Az Asztali környezet bevezetése jelentős fordulópontot jelentett. De mi is pontosan az Asztali környezet, és milyen szerepet játszik

Mi az a Linux Desktop Environment

A Linux disztribúció elsődleges célja, hogy megkönnyítse a felhasználók számára a Linux operációs rendszer képességeinek hatékony kihasználását. Ennek eléréséhez szükség van egy interfészre, amely hídként szolgál, lehetővé téve, hogy a felhasználói igényeket a kernel könnyen megértse és feldolgozza.

A Desktop Environment pontosan ezt a szerepet tölti be. Grafikus interfészként működik, amely az alapul szolgáló kernel egyszerűsített megjelenítését kínálja a felhasználóknak. Mint ilyen, a Desktop Environment elegánsan, kifinomultan és reprezentatív módon mutatja be a felhasználó számára az összes alapvető kernelfunkciót.

Az asztali környezetet alkotó összetevők közé tartozik a Fájlkezelő (a rendszerben lévő összes fájl és mappa strukturált formátumban történő megjelenítéséhez), Ablakkezelő, Képnézegető, Videolejátszó, Audiolejátszó, Számológép, Böngésző, Megjelenítéskezelő és minden egyéb Alkalmazási szoftverek és segédprogramok, amelyek egy alap operációs rendszeren is elképzelhetők.

Így a Linux disztribúciók két fő összetevője a Kernel és az Asztali környezet. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan könnyű asztali környezetet, amelyek szolgáltatásai és teljesítményük miatt vonzották a disztribúciókat, hogy alapértelmezett asztali környezetükké váljanak.

1. Xfce

Az Xfce egy nyílt forráskódú asztali környezet Unix-szerű rendszerek számára, amelyeket C nyelven fejlesztettek ki. Mivel gyors és könnyű, várhatóan kevésbé okoz gondot a CPU-nak és a memóriának még régebbi asztali számítógépeken is.

Külön strukturált részekből áll, amelyek együttesen komplett asztali környezetet alkotnak.

Az Xfce néhány összetevője a következőket tartalmazza:

• Xfwm: Összetevő ablakkezelő.
• Thunar : Fájlkezelő, amely hasonlít a Nautilusra, de hatékonyabb és ezért gyorsabb.
• Orage: Az Xfce alapértelmezett naptáralkalmazása.
• Egérpad: Fájlszerkesztő, amely eredetileg a Leafpad-ből származott, de jelenleg a semmiből aktívan fejlesztik és karbantartják.
• Parole: Xfce-hez készült GStreamer keretrendszeren alapuló médialejátszó.
• Xfburn: CD/DVD-író Xfce-hez.

2. LXDE

Az LXDE a Lightweight X11 asztali környezet rövidítése, amely egy másik népszerű asztali környezet a Unix-szerű rendszerek számára, és C (GTK+) és C++ (Qt) használatával fejlesztették ki.

A legnagyobb előnye annak, hogy asztali környezethez ezt választja, az alacsony memóriafogyasztás, amely alacsonyabb, mint a legnépszerűbb asztali környezetek, azaz a GNOME, KDE és Xfce. GPL és LGPL licenccel rendelkező kódokat is tartalmaz.

Az LXDE alkotóelemei a következők:

• LXDM – Megjelenítéskezelő.
• LXMusic – Az XMMS2 alapértelmezett zenelejátszója.
• Leafpad – Az LXDE alapértelmezett szövegszerkesztője.
• Openbox – Ablakkezelő.
• LXTask – Alapértelmezett Feladatkezelő.
• PC Man fájlkezelő – alapértelmezett fájlkezelő és asztali metafora szolgáltató.

Az LXDE az alapértelmezett asztali környezet számos disztribúcióhoz, többek között a Lubuntu, a Knoppix, az LXLE Linux, az Artix és a Peppermint Linux OS számára.

3. GNOME 3

A GNOME a GNU Network Object Model Environment rövidítése, és egy olyan asztali környezet, amely teljes egészében ingyenes és nyílt forráskódú eszközökből áll. A C, C++, Python, Vala és Javascript nyelven írt GNOME a GNOME projekt része, amely önkéntesekből és a legnagyobb fizetett közreműködőkből áll, a Red Hat közül.

A GNOME jelenleg aktív fejlesztés alatt áll, a legújabb stabil kiadás pedig a GNOME 44. A GNOME X Windows rendszeren fut, és a GNOME 3.10 óta a Waylanden is.

A GNOME 44 sok mindent lecserélt az alapértelmezett ablakkezelőtől kezdve, amely most a Mutter helyett Metacity-re módosul, a Task váltást az Overview nevű speciális területnek tulajdonították, a GNOME alapalkalmazásait is újratervezték, hogy jobb felhasználói élményt nyújtsanak.

A GNOME összetevői a következők:

• Metacity – Alapértelmezett ablakkezelő.
• Nautilus – Alapértelmezett fájlkezelő.
• gedit – Alapértelmezett szövegszerkesztő.
• Eye of GNOME – alapértelmezett képnézegető.
• GNOME videók – alapértelmezett videolejátszó.
• Epiphany – webböngésző.

4. TÁRS

A MATE egy másik asztali környezet a Unix-szerű rendszerek számára. Eredete a GNOME 2 karbantartatlan kódbázisából származik. C, C++ és Python nyelven fejlesztették ki, és több licenc alatt van licencelve, néhány kódrészlettel GNU GPL alatt, míg más részei LGPL alatt állnak.

A „MATE” név azért került a képbe, hogy megkülönböztesse a GNOME 3-tól, amely egy újabb asztali környezet. Mind GNOME-eredetű alkalmazásokból áll, amelyek korábban a GNOME 2 részét képezték, és más olyan alkalmazásokat is, amelyeket a semmiből fejlesztettek ki.

A MATE asztali környezetet alkotó összetevők a következők:

• Caja – alapértelmezett fájlkezelő.
• Pluma – alapértelmezett szövegszerkesztő.
• Marco – ablakkezelő.
• Atril – Dokumentumnézegető.
• Eye of MATE – Képnézegető.

Megjelenése óta ez az alapértelmezett asztali környezet a Linux Mint, a Sabayon Linux, a Fedora stb. számára. Ezen kívül számos tárolóban elérhető, beleértve az Ubuntu, Arch, Debian, Gentoo, PC Linux operációs rendszert stb. Ezzel az Ubuntu MATE megkapta az eredeti Ubuntu íz státuszt.

5. KDE Plasma 5

A KDE Plasma 5 a Linux rendszerekhez készült KDE asztali környezetek ötödik generációja. Fejlesztése óta QML-re költöztették, OpenGL-t használva a hardveres gyorsításhoz, ami alacsony CPU kihasználtságot és jobb teljesítményt eredményez még olcsó rendszereken is.

Kódjának legtöbb része GNU LGPL alatt jelent meg. A Plasma 5 X Window rendszert használ, amely még mindig támogatja a Wayland-et. Sikeresen leváltotta a Plasma 4 verziót számos Linux-disztribúción, beleértve a Fedorát, a Kubuntu-t és az openSUSE Tumbleweed-et.

A Plasma 5 továbbfejlesztett támogatást nyújt a HiDPI-hez, valamint a Qt5-re való migrációt, amely intenzív grafikus renderelést visz a GPU-ra, ami gyorsabbá teszi a CPU-t. Ezen kívül a Plasma 5 tartalmaz egy új alapértelmezett témát, a Breeze-t.

A KDE Plasma 5 alkotóelemei a következők:

• Kwin – Alapértelmezett ablakkezelő.
• Dolphin – Alapértelmezett fájlkezelő.
• Kwrite/KATE – Alapértelmezett szövegszerkesztő.
• Greenview – Alapértelmezett képnézegető.
• Dragon Player – alapértelmezett videólejátszó.

A KDE közösség a Plasma mobile-t az okostelefonok plazmaváltozataként is bemutatta. A plazmamobil a Waylanden fut, és kompatibilis az Ubuntu Touch és esetleg az Android alkalmazásokkal. Legújabb kezelőfelülete 2015 júliusában jelent meg, egy működő prototípussal a Nexus 5-höz.

6. Fahéj

Egy másik, a GNOME-ból származó asztali környezet a Cinnamon, amelyet C, JavaScript és Python nyelven fejlesztettek ki, és GPLv2 alatt adtak ki.

A Cinnamon kezdetben a GNOME Shell elágazásaként indult azzal a céllal, hogy a Mint fejlesztői asztali környezetet biztosítsanak a Linux Mint számára, de a GNOME-tól eltérő grafikus felhasználói felület miatt sok alapvető GNOME-alkalmazást átírtak, hogy megfeleljen ennek a környezetnek.

A fahéj projekt 2011-ben indult, a legújabb stabil kiadás idén. Az idő múlásával a Cinnamon önálló projektté vált, és még GNOME-telepítést sem igényel. Az egyéb fejlesztések közé tartozik az élművelés, a teljesítményjavítás, az élművelés stb.

A környezetet alkotó összetevők a következők:

• Muffin – Alapértelmezett ablakkezelő.
• Nemo – Alapértelmezett fájlkezelő.
• gedit – Alapértelmezett szövegszerkesztő.
• Eye of GNOME – alapértelmezett képnézegető.
• totem – Alapértelmezett videolejátszó.

7. Megvilágosodás

Az Enlightenment, más néven E, az X Window rendszer összeállító ablakkezelője, amely aktív fejlesztés alatt áll, a legújabb kiadás pedig az E25 0.25.4 lesz ebben az évben.

Tisztán C nyelven fejlesztették ki EFL (Enlightenment Foundation Libraries) segítségével, és BSD licencek alatt adták ki. Az általa kínált legnagyobb előny, hogy GNOME-ra és KDE-re írt programokkal együtt használható. Az EFL-lel együtt használva teljes asztali környezetként jelenik meg.

Az Enlightenment Desktop Environment összetevői a következők:

• Megvilágosodás – Alapértelmezett ablakkezelő és fájlkezelő.
• Ecrire – Alapértelmezett szövegszerkesztő.
• Ephoto – Képnézegető.
• Rage – Videolejátszó.
• Könyök – Alapértelmezett böngésző.

8. Deepin

A korábban Hiweed Linux néven ismert Deepin egy Ubuntu alapú Linux disztribúció, amely saját integrált Deepin asztali környezetét használja. Eredetileg 2014-ben fejlesztette ki aWuhan Deepin Technology Co., a legutóbbi stabil kiadás idén májusban jelent meg.

A legtöbb alkatrész GPL alatt jelenik meg. A Deepin asztali környezete, bár kezdetben a GNOME környezetére hasonlított, a GNOME 3 kiadása után elvált tőle, mivel számos testreszabható szolgáltatást eltávolítottak. Ezután a deepin a semmiből épült fel a HTML5 és a Webkit használatával, a JavaScript használatával további funkciókhoz.

Az asztali környezetet alkotó összetevők a következők:

• Deepin-wm – Alapértelmezett ablakkezelő.
• Nautilus – Alapértelmezett fájlkezelő.
• Gedit – Alapértelmezett szövegfájl-szerkesztő.
• Eye of GNOME – Képnézegető.
• Deepin-Movie – alapértelmezett videolejátszó.

9. LXQT

Egy másik könnyű és egyszerű asztali környezet a diagramokon, az LXQT egy lépést tesz előre az LXDE-hez képest, és egyesíti az LXDE-t (amely a GTK 2-n alapul) és a Razor-qt-t (ami jó volt. de nem tudott sikeresen megjelenni nagyszerű asztali környezetként).

Az LXQT lényegében a két legnépszerűbb grafikus felhasználói felület, azaz a GTK és a Qt egyesítése, amely a GNU GPL 2.0+ és 2.1+ alatt jelent meg. Az LXQT számos Linux disztribúcióhoz elérhető, beleértve az Ubuntu, Arch, Fedora, OpenSUSE, Mandriva, Mageia, Chakra, Gentoo stb.

Az LXQT asztali környezetet alkotó összetevők a következők:

• PCManFM-Qt – Alapértelmezett fájlkezelő.
• JuffED – Alapértelmezett szövegszerkesztő.
• LXImage-Qt – Alapértelmezett képnézegető.
• Qps – Process Viewer and Manager
• Qterminal – Terminál emulátor
• lxqt-archiver – Fájlarchiváló

10. Pantheon – Elementary OS

A Pantheon asztali környezetet az elemi operációs rendszerrel vezették be, amely az asztali környezet bevezetésének forrása volt. A Python és a GTK3 használatával a semmiből íródott. Sok értékelő azt állítja, hogy ez az asztali környezet „Mac klón” a szabványos elrendezése miatt, mint Mac OS.

Növekvő népszerűsége egyszerűségének és eleganciájának köszönhető. Alkalmazásindítója elképesztően egyszerű, és ezért gyors. A főbb elvek, amelyeket szem előtt tartottak ennek a környezetnek a fejlesztése során, a következők voltak: "Tömörség", "Kerülje el a konfigurációt" és "Minimális dokumentáció".

Az asztali környezetet alkotó összetevők a következők:

• Gála – Alapértelmezett ablakkezelő.
• Pantheon-fájlok – Alapértelmezett fájlkezelő.
• Scratch – Alapértelmezett szövegszerkesztő.
• Shotwell – alapértelmezett képnézegető.
• GNOME-videók – Alapértelmezett videolejátszó.
• Midori – alapértelmezett webböngésző.

11. Közös asztali környezet

A CDE vagy a Common Desktop Environment egy Unix- és OpenVMS-alapú rendszerek asztali környezete, sőt a kereskedelmi Unix munkaállomásokhoz társított klasszikus Unix Desktop környezet.

1993 óta aktív fejlesztés alatt áll, a legutóbbi stabil kiadás tavaly 2020 januárjában jelent meg. A 2012. augusztusi ingyenes szoftverként való megjelenés óta Linuxra és BSD származékokra is portolták. A CDE kezdeti fejlesztése a HP, az IBM, a Sunsoft és az USL közös erőfeszítése volt, akik Common Open Software Environment (COSE) néven adták ki.

Megjelenése óta a HP bejelentette, hogy ez a Unix rendszerek alapértelmezett asztali környezete, és ez maradt a de facto szabvány egészen 2000-ig, amikor az olyan környezetek, mint a KDE és a GNOME elkezdtek fejlődni. 2012 augusztusában teljesen nyílt forráskódúvá vált, és forráskódja elérhetővé vált a Sourceforge-on.

12. Ablakkészítő

A Window Maker egy nyílt forráskódú és ingyenes X11 ablakkezelő, amelynek eredeti célja a GNUstep Desktop Environment integrációs támogatása volt, bár függetlenül is futhat. A Window Maker könnyű, rendkívül gyors, és nagymértékben testreszabható, könnyen használható kezelőfelület, billentyűparancsok, dokkolható alkalmazások és aktív közösség.

13. Cukor

A gyermekek interaktív tanulására irányuló kezdeményezésként kifejlesztett Sugar egy újabb ingyenes és nyílt forráskódú asztali környezet képekben. A Pythonban és GTK-ban kifejlesztett Sugart a One Laptop per Child (OLPC) projekt részeként fejlesztette ki a Sugar Labs 2006 májusában.

Ez volt az OLPC XO-1 rendszerek alapértelmezett interfésze, a későbbi verziók pedig a Sugar vagy a GNOME opciót biztosították. 25 különböző nyelven fejlesztették ki, és GNU GPL alatt adták ki, a legújabb kiadás 0.120 volt 2022 októberében.

Egyes jellemzői közé tartozik a rendkívül egyszerű tervezés, a többplatformos jelleg, mivel elérhető a fő Linux-disztribúciókon, és telepíthető Windows-ra, Mac OS-re stb. hátránya, hogy nem tud többfeladatot végezni, ami a teljesítmény csökkenéséhez vezet.

A Sugar Desktop Environment alkotóelemei a következők:

• Metacity – Alapértelmezett ablakkezelő.
• Sugar Journal – Alapértelmezett fájlkezelő.
• Írás – Alapértelmezett szövegszerkesztő.
• Sugar-activity-imageviewer – Alapértelmezett képnézegető.
• sugar-activity-jukebox – alapértelmezett videolejátszó.

Következtetés

Ez volt néhány nyílt forráskódú, könnyű Linux asztali környezet. Ha mást is szeretne javasolni ehhez a listához, kérjük, jelezze nekünk kommentben, és mi felvesszük a listánkra.