Weboldal keresés

Melyik pályát válasszam: programozó vs rendszeradminisztrátor

Karrier a technológiai térben, széles és változatos, és különböző készségeket igényel. A programozás és a rendszeradminisztráció két kiemelkedő szakma, és ezeken a területeken szinte minden cégben talál szakembert.

A programozási és adminisztrációs készségek iránti növekvő kereslet megnyitotta kapuit a szabadúszók előtt, akik áthidalják a szakadékot, és olyan cégeknek dolgoznak, amelyek szakértőket keresnek ugyanazon a területen.

Ebben az oktatóanyagban feltárjuk a programozók és a rendszergazdák közötti különbségeket, pontosabban a készségkészletek tekintetében.

Ki az a programozó?

A Programozás a kód írásának folyamata egy olyan alkalmazás vagy program létrehozásához, amely meghatározott feladatokat hajt végre.

A programozó informatikai szakember, aki kódot ír, amely szoftveralkalmazást vagy programot alkot. Egy tipikus alkalmazás vagy program összetettségétől függően több száz vagy akár több ezer sornyi kódot is tartalmazhat.

A számítógép-programozót néha szoftverfejlesztőnek nevezik, és a kettő felcserélhetően használható ugyanarra a dologra. Mindazonáltal állandó vita folyik a két szakember közötti különbségekről és a programozók és fejlesztők felelősségi köréről.

Manapság rengeteg programozási nyelv van használatban. A népszerű példák közé tartozik a Java, a Python, a Go, a RUST, a C, a C++, a C#, a Javascript és a PHP. Bár nem sorolják a programozási nyelvek közé, a HTML és a CSS a front-end webfejlesztés gerincnyelvei.

A programozási nyelvek elterjedése különféle programozási rések kialakulásához vezetett a technológiai iparban. A programozás ugrásszerűen fejlődött, és a technológiai ipar gyors növekedése különféle programozási rések kialakulásához vezetett.

Nézzünk meg néhány programozói kategóriát.

Frontend fejlesztők

A front-end fejlesztők olyan szakemberek, akik egy webhely vagy webes alkalmazás vizuális összetevőinek tervezésére szakosodtak. Feladatuk a webhelyek felhasználói felületének (UI) létrehozása, valamint a zökkenőmentes és magával ragadó UX (felhasználói élmény) biztosítása.

Ahogy a név is sugallja, a Front-End fejlesztői megtervezik a webhelyek megjelenését és hangulatát, és gondoskodnak arról, hogy minden elem esztétikus legyen, és reagáljon a felhasználói interakciókra és bevitelre. Front-End fejlesztőként elég kreatívnak kell lennie ahhoz, hogy elképzelje, hogyan jelennek meg a webhelyek a látogatók és a potenciális ügyfelek számára.

A front-end fejlesztők számára kötelező készségek a következők:

  • HTML és CSS
  • Javascript, TypeScript
  • Keretrendszerek, mint például a Bootstrap, a React, az Angular és a Vue.JS
  • Böngészők közötti kompatibilitás
  • Reszponzív dizájn
  • Verzióvezérlés, például Git.

Háttérfejlesztők

A háttérrendszer mindenre utal, ami egy webhely vagy alkalmazás vizuális aspektusai mögött történik. Jó példa erre, amikor egy bizonyos feladatot végrehajtó gombra kattint.

Például, ha rákattint a "Regisztráció" vagy a "Küldés" gombra, bár ez a webhely vizuális aspektusának része, valójában azt hajtja végre, háttérprogramnak nevezik.

A háttérrendszer többnyire szerverfolyamatokat, API-kat, valamint összetett és nagyméretű adatbázisokkal való interakciókat foglal magában.

Ideális esetben a háttérfejlesztőknek szilárdan ismerniük kell az olyan front-end nyelveket, mint a HTML, CSS és Javascript, hogy hatékonyan tudjanak dolgozni. Ennél is fontosabb azonban, hogy szilárd alapokra van szükségük az olyan háttértechnológiákban, mint például:

  • Jáva
  • Piton
  • Perl
  • .HÁLÓ
  • Ruby on Rails
  • Node.JS
  • C
  • Adatbázistechnológiák, például SQL, PostgreSQL és NoSQL adatbázisok, például MongoDB és Redis.
  • API fejlesztés
  • Tesztelő és hibakereső eszközök
  • Git Version Control

Fullstack fejlesztők

Ha kombinálja a front-end és a back-end fejlesztő készségeit, akkor egy full-stack fejlesztőt kap. A full-stack webfejlesztő feladata a webhelyek fejlesztése az alapoktól kezdve: a vizuális elemektől, például a webhely elrendezésétől, a tipográfiától és a reszponzivitástól a háttér architektúráig.

Ennek eredményeként a full-stack fejlesztő az egyik legértékesebb és legértékesebb fejlesztő, és vonzó fizetési csomagot parancsol. Egy full-stack fejlesztő várhatóan a front-end és a back-end fejlesztőktől származó készségek kombinációjával rendelkezik majd.

Mobil fejlesztők

A mobil alkalmazások – mind az Android, mind az iOS – mindennapi életünk kritikus részét képezik. Minden nap használja őket, akár a közösségi médiában, ebédet vagy vacsorát rendel, híreket vagy időjárást néz, vagy egyszerűen csak játszik a telefonján.

A mobilfejlesztők olyan szakemberek, akik olyan mobilalkalmazásokat fejlesztenek és tesztelnek, amelyekhez a következő nyelvek ismerete szükséges:

  • Jáva
  • Kotlin
  • Swift – iOS-alkalmazásokhoz
  • C. cél
  • React Native
  • Reagálj.JS

Adatbázis-fejlesztők

Az adatbázisok mindenütt jelen vannak, és minden technológiai verem, felhőalkalmazás vagy központi vállalati alkalmazás egy vagy több adatbázisra támaszkodik az adatok tárolására és replikálására. Minél bonyolultabb egy alkalmazás, annál nagyobb szükség van stabil és robusztus adatbázis-kezelő rendszerekre.

Az adatbázis-fejlesztő olyan szakember, aki jól ismeri az adatbázisok működését. Az adatbázis-fejlesztők adatbázisokat hoznak létre és tartanak fenn, és gondoskodnak az adatok hatékony tárolásáról. Ezen túlmenően ők felelnek az új adatbázisok tervezéséért és megvalósításáért, valamint annak biztosításáért, hogy a meglévő adatbázisokat megfelelően frissítsék és módosítsák, hogy alkalmazkodjanak az alkalmazás változó követelményeihez.

Az adatbázis-fejlesztőnek a következő adatbázis-készségekkel kell rendelkeznie:

  • SQL relációs adatbázisok, például MySQL, PostgreSQL, Microsoft SQL szerver stb.
  • NoSQL adatbázisok, beleértve a MongoDB, Redis, Apache Cassandra, CouchDB stb.
  • Jóslat
  • IMB DB2
  • Adatelemzés
  • Linux/UNIX operációs rendszerek.

Játékfejlesztők

A globális videojáték-ipar egy hatalmas iparág, amely már egy ideje vihar alá vette a világot. A globális játékipar bevételét 2022-ben közel 347 milliárd dollárra becsülték. Valójában olyan nagy a játékipar, hogy a statista.com szerint majdnem négyszer akkora, mint Hollywood

A játékipar növekedését az olyan játékkonzolok folyamatos innovációja teszi szükségessé, mint az Xbox és a PlayStation, amelyek világszerte óriási népszerűségnek és keresletnek örvendenek.

Ez viszont megnövelte a keresletet a játékprogramozók iránt. Ezek olyan programozók, akik teljes mértékben arra koncentrálnak, hogy kódot írjanak a játékok fejlesztéséhez különféle platformokon, legyen az Windows, Mac, Linux, Android vagy iOS.

Ahhoz, hogy sikeres játékfejlesztő legyél, mélyreható ismeretekre van szükséged a játékmotorok terén, mint például:

  • Unreal Engine
  • Godot
  • Cry Engine
  • Egység

És még sok más. Ugyanilyen fontos az alábbi programozási nyelvek elsajátítása:

  • C és C#
  • Javascript
  • Piton
  • HTML és CSS

Rendszer hardver programozók

A rendszer- vagy hardverfejlesztők olyan programozók, akik arra összpontosítanak, hogy alacsony szintű programozási nyelvekkel írják le a kódot, kifejezetten firmware-hez. Ez egy olyan program vagy mikrokód, amely a nem felejtő memóriába, például a ROMba (csak olvasható memória) van beágyazva. Utasításokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a számítógép hogyan kezeli és kezeli a hardvereszközöket.

A firmware a hardver szerves része, és nem módosítható. Egy másik példa a firmware-re a BIOS (Basic Input Output System), amely ellenőrzéseket futtat a rendszerindítás során, és biztosítja, hogy minden összetevő a várt módon futjon.

A rendszer- vagy hardverprogramozók által széles körben használt nyelvek a következők:

  • Beágyazott C és C++
  • Jáva
  • Piton

Ezen túlmenően a rendszerprogramozóknak jól ismerniük kell a rendszerarchitektúra csínját-bínját, valamint azt, hogy a különböző összetevők hogyan kommunikálnak egymással hardver szinten.

Eddig összefoglaltuk a programozók legnagyobb és leggyakoribb kategóriáit. Bár ez nem egy átfogó lista az iparág összes programozójáról, ezek a programozók olyan alkalmazásokat, eszközöket és szolgáltatásokat fejlesztenek, amelyekkel napi szinten kapcsolatba lépünk.

Most váltsunk fókuszt, és vessünk egy pillantást a rendszeradminisztrátorokra.

Ki a rendszeradminisztrátor?

A rendszeradminisztrátorok informatikai szakemberek, akik a szervezet számítástechnikai környezetéért felelősek. Különféle műveleteket hajtanak végre, beleértve az optimális teljesítményt és a szervezet alapvető IT-szolgáltatásainak és rendszereinek maximális rendelkezésre állását.

Emellett feladatuk a kiszolgálók üzembe helyezése, konfigurálása és karbantartása, valamint az esetleges hibák elhárítása. A rendszergazdák időről időre felméréseket végeznek és új technológiákat vezetnek be a szervezet növekvő igényeire reagálva.

Összefoglalva, a rendszergazda kulcsfontosságú funkciói a következők:

  • Szoftveralkalmazások telepítése és konfigurálása.
  • A szerverek és alkalmazások biztonságának biztosítása olyan intézkedések bevezetésével, mint a hozzáférés-szabályozás, tűzfalak stb.
  • Szerverek és alkalmazások figyelése és a lehető legnagyobb üzemidő biztosítása.
  • Felhasználói fiókok beállítása.
  • Az ismétlődő és fárasztó feladatok automatizálása.
  • Szerver biztonsági mentések készítése.
  • Kapcsolódási problémák és kimaradások hibaelhárítása.

Tekintettel a rendszeradminisztrátorra háruló felelősségi körök természetére, a következő készségek alapvető fontosságúak feladataik elvégzésében.

  • Kompetencia operációs rendszerek, például Windows, Linux vagy Mac adminisztrálásában. Nagyobb hangsúlyt kap a Linux, mivel a legtöbb IT szolgáltatás és alkalmazás Linux környezetben fut. Ennek ellenére a Windows-kiszolgálókat gyakran használják a legtöbb vállalati beállításban, és a Windows-adminisztráció alapos ismerete óriási előnyt jelent.
  • Különféle hardverek ismerete, beleértve a szervereket, tűzfalakat, nyomtatókat, PC-ket stb.
  • A számítógépes hálózatok alapos ismerete, beleértve a LAN-ok (Local Area Networks) és a WAN-ok (Wide Area Networks) konfigurálását és karbantartását.
  • Felhőalapú számítástechnikai ismeretek. A felhőplatformok, például az AWS, a Microsoft Azure, az Office364 és a Google Cloud ismerete, hogy néhányat említsünk, óriási előnyt jelent, különösen azokban a szervezetekben, amelyek a felhőben tárolják alkalmazásaikat.
  • Olyan virtualizációs platformok ismerete, mint a Vmware Esxi és VSphere, VirtualBox, OpenStack stb.
  • A konténerezési platformok, például a Docker és a Podman, valamint a konténer-hangszerelési eszközök, például a Kubernetes és a Docker Swarm mély ismerete.

IT-tanúsítványok rendszergazdáknak

Ideális esetben elvárható, hogy a rendszergazdák, sőt a legtöbb informatikai szakember egy vagy több informatikai minősítéssel rendelkezzenek. A bizonyítvány nemcsak azt bizonyítja, hogy Ön alkalmas a munkára, hanem növeli annak esélyét is, hogy jövedelmező munkát találjon, és feljebb léphessen a vállalati ranglétrán.

A szerepkörtől vagy a használt technológiáktól függően itt van néhány a kezdő szintű rendszergazdák számára legkeresettebb tanúsítványok közül.

  • RHCSA – Red Hat tanúsított rendszeradminisztrátor
  • RHCE – Red Hat okleveles mérnök
  • LPIC – Linux Professional Institute tanúsítás
  • MCSA – Microsoft Certified System Administrator
  • MCSE – Microsoft Certified System Engineer
  • CCNA – Cisco tanúsított hálózati rendszergazda
  • CKA – Okleveles Kubernetes-adminisztrátor
A mi vételünk

Mindkét szakma jövedelmező, és továbbra is nagy a kereslet a modern IT-iparban. Erősségeitől és képességeitől függően megelégedhet azzal a foglalkozással, amelyikben kényelmes. Javasoljuk, hogy tekintse át magát, és döntse el azt a szakmát, amely iránt szenvedélyes és fejlődni vágyik.