Weboldal keresés
A Linuxnak, a nyílt forráskódú operációs rendszernek gazdag és lenyűgöző története van. Bár sokan ismerik alapelveit és széles körben elterjedt használatát, vannak kevésbé ismert szempontok, amelyek mélységet adnak a Linux történetéhez.
Ebben a cikkben a GNU/Linuxról szóló 25 érdekes tényt vizsgáljuk meg, amelyek meglepőek lehetnek.
A Linux lényegében egy kernel és nem operációs rendszer. A „Linux” kifejezést általában olyan Linux kernelen alapuló operációs rendszerekre használják, mint az Ubuntu, Debian, Fedora<, menta és még sok más.
Ezeket helyesen Linux disztribúcióknak vagy ízeknek nevezik, mivel a Linux Kernelen futnak, amely minden operációs rendszer magja, és az alapul szolgáló hardvert az operációs rendszerrel és a telepített alkalmazásokkal kapcsolja össze.
A Linux Kernelt Linux Torvalds, egy finn informatikus fejlesztette ki. Hivatalosan 1991-ben adták ki a GNU General Public License alatt.
Ez egy hobbiprojekt volt, amin még a Helsinki Egyetem hallgatójaként dolgozott. Egy UNIX-alapú operációs rendszeren, a Minixen alapuló projekten dolgozott.
A nyílt forráskódú szoftverek erős szószólójaként a Linux soha nem szándékozott kereskedelmi forgalomba hozni a Linuxot. Valójában hobbiprojektként Linus Torvalds, a Linux megalkotója soha nem képzelte, hogy profitot termeljen áttörő operációs rendszeréből.
Amikor 1991-ben elkezdett Linuxon dolgozni, elsődleges motivációja az volt, hogy ingyenes és nyílt forráskódú alternatívát fejlesszen ki a szabadalmaztatott Unix rendszerek helyett. Torvalds a Linuxot a GNU General Public License alatt adta ki, biztosítva, hogy bárki szabadon felhasználhassa, módosíthassa és terjeszthesse azt.
A nyitottság és az együttműködés iránti elkötelezettség az évek során gyors növekedéshez és népszerűséghez vezetett, hogy az IT világ egyik legfontosabb operációs rendszerévé vált.
Jelenleg több mint 600 Linux disztribúció létezik, a népszerű disztribúcióktól (vagy disztribúcióktól) kezdve, mint például az Ubuntu, a Debian és a Fedora újabb disztribúciókhoz, mint például a Rocky és az AlmaLinux.
A distrowatch-on található összes disztribúció átfogó listáját kaphatja meg.
2023 novemberéig a Linux kernel több mint 36 millió kódsorral rendelkezik, az akkoriban elérhető legújabb stabil verzióknak megfelelően a Linux Kernel 6.5.
A kód nagysága annak köszönhető, hogy a Linux kernel a feladatok széles skálájáért felel, beleértve a számítógépes rendszer hardverének, memóriájának és folyamatainak kezelését.
A Linux kernel túlnyomórészt C nyelven íródott, és a GitHubon található. Lenyűgöző 160 000 csillagot élvez, több mint 14 600 közreműködővel a kódjában.
Az első kernelverzió – a 0.01 verzió – körülbelül 10 000 sornyi kódot tartalmazott.
A Linux kernel hivatalos kabalája egy Pingvin karakter, az úgynevezett Tux. Az ötletet az ihlette Linus, hogy 1993-ban ausztráliai útja során találkozott egy pingvinnel egy nemzeti állatkertben.
Ez a Linux általánosan használt logója, és különféle grafikai stílusokban van ábrázolva.
Az egyik első Linux-disztribúció a Softlanding Linux System, rövidítve SLS. Ez volt az első Linux disztribúció, amely tartalmazta az X ablakrendszert vagy GUI-t (Graphical User Interface).
1992-ben adták ki, és a Slackware elődje volt, amely 1993. július 16-án jelent meg, és a mai napig támogatott.
A Debian volt az első közösségvezérelt GNU/Linux disztribúciók között. A Debian 0.01 volt az első Debian kiadás, és 1993. szeptember 15-én tették nyilvánosan elérhetővé. Első stabil verziója – Debian 1.1 – a következő napon jelent meg. 1996. június 17.
A Debian számos Linux-disztribúció „anyjának” számít. A népszerű Debian-alapú Linux disztribúciók közé tartozik az Ubuntu, MX Linux, Deepin, Pop! OS, Zorin OS és Kali Linux, hogy néhány példát említsünk.
Az Yggdrasil az első kereskedelmi forgalomba hozott Linux disztribúció, és Live CD formátumban 1992. december 8-án jelent meg, és a nyílt forráskódú szoftverek és egy felhasználóbarát felület egyedülálló keverékét kínálja eladásra, ami jelentős mérföldkövet jelent a Linux történetében.
Az Yggdrasil magában foglalta az X Window System rendszert, és grafikus felhasználói környezetet biztosított, amikor a Linux elsősorban parancssori alapú volt. Bár az ingyenes Linux disztribúciók versenytársa volt, úttörő megközelítése megnyitotta az utat a Linux kereskedelmi forgalomba hozatala és a felhasználóbarátabb disztribúciók fejlesztése előtt a következő években.
2022 júniusában 48%-os piaci részesedéssel rendelkezik. Ezenkívül a felhő közel 90%-át látja el, és a legnépszerűbb felhőplatformokon a legszélesebb körben használt operációs rendszer. köztük a Microsoft Azure és az AWS.
Ennek eredményeként a Linux lett a választott operációs rendszer a tudományos és technológiai innováció határainak feszegetésére a szuperszámítástechnikai arénában.
Manapság aLinux szinte mindenen fut: szervereken, asztali számítógépeken, okostelefonokon, okosórákon stb. Szinte minden kézi eszközön Linux kernel található az operációs rendszer magjában.
A Linux nyílt forráskódú természete lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy testreszabják a különböző eszközökhöz és szoftverigényekhez, így a világon széles körben használt operációs rendszerré válik.
2023-ra az első 1 000 000 webszerver 96,3%-a Linux rendszeren futott. Az Android operációs rendszer a Linux kernel erősen módosított változatán alapul.
Sok webhelyet, amelyet naponta meglátogat, Linuxot futtató szerverek tárolnak, stabilitása és biztonsága miatt, így ez a webtárhely-szolgáltatók legjobb választása, mivel képes kezelni a webhelylátogatók nagy terhelését anélkül, hogy lassítana.
A Linuxot minden nagyobb űrállomáson használják, beleértve a NASAt, a Nemzetközi Űrállomást (ISS) és a magán űrvállalatokat, például a Space Xet.
Megbízhatósága és nyílt forráskódú alkalmazkodóképessége ideális választássá teszi a kritikus rendszerek számára, biztosítva a zökkenőmentes működést, és támogatja az űrhajósokat a Föld határain túli törekvéseikben.
A Linux a harmadik legnépszerűbb asztali operációs rendszer lett, 2023 októberében 2,92%-os piaci részesedéssel a Statcounter szerint. Az asztali számítógépeken túl a Linux hatóköre tovább terjed, gerincéül szolgálva a világ felhőinfrastruktúrájának elképesztő 90%-ának.
Sokoldalúsága, nyílt forráskódú jellege és robusztus teljesítménye kiemelkedő játékossá tették mind a személyi számítógépeken, mind a kiszolgálók hatalmas hálózatán, amelyek a mindennapi digitális szolgáltatásokat biztosítják.
2019 júliusában az IBM befejezte a Red Hat felvásárlását, amely jelentős mérföldkövet jelent, közel 34 milliárd dolláros befektetéssel. A Red Hat kiemelkedő helyet foglal el a szerverpiacon vezető Enterprise Linux disztribútorként.
Ez a stratégiai lépés megerősítette az IBM azon elkötelezettségét, hogy bővítse jelenlétét a nyílt forráskódú szoftverek területén, és kihasználja a Red Hat szakértelmét a vállalati megoldások és felhőszolgáltatások nyújtása terén.
Az Ubuntu státusza a legnépszerűbb Linux asztali számítógépként világszerte nagyrészt letisztult, egyszerű és intuitív felhasználói felületének tudható be, amely zökkenőmentes felhasználói élményt biztosít.
Ez a vonzerő különösen alkalmassá teszi a Linux világában újoncok vagy a Linuxra áttérő Windows felhasználók számára. Az Ubuntu felhasználóbarát dizájnja kiterjedt szoftver-ökoszisztémával és erős közösségi támogatással kombinálva ideális választássá tette azok számára, akik megközelíthető és hatékony bevezetést keresnek a Linux operációs rendszerbe.
A 2000-es évek elején a technológiatörténet jelentős pillanata bontakozott ki, amikor Steve Jobs, az Apple Inc. társalapítója ajánlatot tett Linus Torvaldsnak., a Linux kernel megalkotója, és meghívta őt, hogy csatlakozzon az Apple csapatához, és járuljon hozzá az OS X fejlesztéséhez.
Torvalds azonban elutasította ezt a csábító javaslatot. Ez a döntés végül megerősítette Torvalds elkötelezettségét a Linux és közössége nyílt forráskódú alapelvei iránt, miközben továbbra is ő vezette a széles körben elismert Linux kernel fejlesztését.
A Microsoft háborút indított a Linux ellen a 2000-es évek elején, hogy megállítsák terjedését és használatát. Elképesztően 421 millió dollárba került a folyamat során.
Manapság már nincs harcban a két operációs rendszer, sőt, az elmúlt években több együttműködés alakult ki a kettő között.
A Windows alrendszer Linuxhoz (WSL) a Windows olyan szolgáltatása, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy Linuxot futtatjanak Windows környezetben anélkül, hogy kettős rendszerindítást vagy virtuális gépet kellene futtatniuk.
Az SQL Server 2017 volt az első SQL verzió, amely Windows és Linux környezetben is futott. Más natív Windows-alkalmazásokat és játékokat is futtathat a WINE segítségével, amely egy kompatibilitási réteg, amely lehetővé teszi a felhasználók számára Windows-alkalmazások futtatását Linux rendszeren.
A modern Linux asztali disztribúciók olyan alkalmazásokat kínálnak, amelyek gyakorlatilag bármilyen művelet elvégzését lehetővé teszik, beleértve a szoftverfejlesztést, a böngészést, a grafikai tervezést, a videószerkesztést, a játékot, a szórakoztatást és még sok mást.
Ez a sokoldalúság a szórakozási lehetőségekre is kiterjed, így egyablakos megoldást kínál különféle igényekre. Akár professzionális, akár hétköznapi felhasználó, a Linux gazdag ökoszisztémája biztosítja, hogy gyakorlatilag bármilyen műveletet hatékonyan végrehajthasson, hozzájárulva a Linux növekvő népszerűségéhez az asztali számítógépek világában.
Egy William Della Croce Jr nevű fickó regisztrálta a Linux nevet, és jogdíjat követelt a név és védjegy használatáért. Ez a vitás helyzet azonban végül megoldódott, amikor Della Croce beleegyezett, hogy a védjegyet Linus Torvaldsra, a Linux megalkotójára ruházza át.
Ez az átállás biztosította a Linux nyílt forráskódú státuszát, és biztosította, hogy neve és védjegye szabadon hozzáférhető maradjon, lehetővé téve a Linux közösség számára, hogy akadálytalanul virágozzon és újítson.
Linus Torvalds, a Linux kernel neves megalkotója egyedülálló és égi megtiszteltetésben részesült, amikor egy aszteroidát neveztek el róla. Ez a csillagászati elismerés jelképezi jelentős hozzájárulását a nyílt forráskódú szoftverek és technológiák világához.
A „9793 Torvalds” nevű aszteroida bizonyítja Torvalds tartós hatását a technológiai iparra és a Linux-rajongók globális közösségére, megszilárdítva örökségét nemcsak a Földön, hanem a csillagok között is.
Azok számára, akik kételkednek a Linux animációs képességeiben, gondolják át: James Cameron legendás filmjének, a „Titanic” Oscar-díjas vizuális effektusait Linux-alapú gépekkel készítették.
Még ennél is lenyűgözőbb, hogy az „Avatar”, Cameron úttörő 3D-s mozi remekműve volt az utolsó film, amelyet teljes egészében Linux platformon fejlesztettek ki ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek (FOSS) alkalmazásokkal.
A Linux kernel 2.6.0 verziójának hagyományos, nem nyílt forráskódú módon történő újrafejlesztése a becslések szerint körülbelül 612 millió dollárba került 2004-ben.
Egy másik, 2006-ban készült tanulmány, amelyet az Európai Unió finanszírozott, azt sugallta, hogy a 2.6.8 verzió újbóli elkészítése még drágább lenne, körülbelül 1,14 milliárd dollár. Ezek a becslések azt mutatják, hogy mennyi pénzt lehetne megtakarítani a Linux fejlesztésének nyílt forráskódú megközelítésével.
Ezek a kevésbé ismert tények rávilágítanak aGNU/Linux gazdag és sokszínű világára, hangsúlyozva alkalmazkodóképességét, költséghatékonyságát, valamint a technológiában betöltött felbecsülhetetlen értékű szerepét, a szerverektől a mindennapi eszközökig.
Ez nem a vég. Ha tud más érdekes tényt a Linuxról, nyugodtan ossza meg. Észrevételeit nagyra értékeljük.