6 ok, amiért a Linux jobb, mint a Windows szervereknél

A szerver olyan számítógépes szoftver vagy gép, amely szolgáltatásokat kínál más programoknak vagy eszközöknek, amelyeket „klienseknek nevezünk”. Különféle típusú szerverek léteznek: webszerverek, adatbázis-kiszolgálók, alkalmazásszerverek, számítási felhőszerverek, fájlszerverek, levelezőszerverek, DNS-kiszolgálók és még sok más.

A Unix-szerű operációs rendszerek használati aránya az évek során nagymértékben javult, elsősorban szervereken, a Linux disztribúciókkal az élen. Manapság az interneten található szerverek és adatközpontok nagyobb százaléka Linux-alapú operációs rendszert futtat világszerte.

Olvassa el még: 5 ok, amiért érdemes még ma telepíteni a Linuxot

Csak azért, hogy jobban megértse a Linux erejét az internet hajtóerejében, az olyan cégek, mint a Google, a Facebook, a Twitter, az Amazon és még sokan mások, mind Linux-alapú szerverszoftvereken futnak. Még a világ legerősebb szuperszámítógépe is Linux-alapú operációs rendszeren fut.

Számos tényező közrejátszott ebben. Az alábbiakban bemutatunk néhány fő okot, amelyek miatt a Linux szerverszoftver jobb kiszolgáló számítógépek futtatásához, mint a Windows vagy más platformok.

1. Ingyenes és nyílt forráskódú

A Linux vagy a GNU/Linux (ha úgy tetszik) ingyenes és nyílt forráskódú; láthatja a Linux (kernel) létrehozásához használt forráskódot. Ellenőrizheti a kódot, hogy megtalálja a hibákat, felfedezze a biztonsági réseket, vagy egyszerűen csak tanulmányozza, hogy a kód mit csinál a számítógépén.

Ezenkívül könnyedén fejlesztheti és telepítheti saját programjait egy Linux operációs rendszerbe, mivel számos elérhető programozási felületre szüksége van. A fenti funkciók mindegyikével testreszabhatja a Linux operációs rendszert a legalapvetőbb szintjein, hogy megfeleljen a Windowstól eltérően a szerver igényeinek.

2. Stabilitás és megbízhatóság

A Linux Unix-alapú, a Unixot pedig eredetileg úgy tervezték, hogy olyan környezetet biztosítson, amely erőteljes, stabil és megbízható, ugyanakkor könnyen használható. A Linux rendszerek széles körben ismertek stabilitásukról és megbízhatóságukról, sok Linux szerver az interneten évek óta üzemel meghibásodás vagy akár újraindítás nélkül.

A kérdés az, hogy valójában mi teszi stabillá a Linux rendszereket. Számos meghatározó tényező van, többek között a rendszer és a programok konfigurációjának kezelése, a folyamatkezelés, a biztonsági megvalósítás.

Linux alatt módosíthatja a rendszer- vagy programkonfigurációs fájlt, és végrehajthatja a változtatásokat a kiszolgáló szükségszerű újraindítása nélkül, ami a Windows esetében nem így van. Hatékony és megbízható folyamatkezelési mechanizmusokat is kínál. Abban az esetben, ha egy folyamat abnormálisan viselkedik, megfelelő jelzést küldhet neki olyan parancsokkal, mint a kill, pkill és killall, így elháríthatja a rendszer teljes teljesítményére gyakorolt hatásokat.

A Linux emellett biztonságos, erősen korlátozza a külső források (felhasználók, programok vagy rendszerek) befolyását, amelyek esetleg destabilizálhatják a szervert, amint azt a következő pontban részletesen kifejtjük.

3. Biztonság

A Linux kétségtelenül a legbiztonságosabb kernel, amely biztonságossá teszi a Linux alapú operációs rendszereket és alkalmassá teszi a szerverekhez. Ahhoz, hogy a kiszolgáló hasznos legyen, képesnek kell lennie arra, hogy fogadja a távoli kliensek szolgáltatáskérését, és a szerver mindig sebezhető, mivel bizonyos hozzáférést tesz lehetővé a portjaihoz.

A Linux azonban számos biztonsági mechanizmust alkalmaz a fájlok és szolgáltatások támadásokkal és visszaélésekkel szembeni védelmére. A szolgáltatásokat olyan programokkal biztosíthatja, mint a tűzfal (például az iptables), a TCP-burkolók (a szolgáltatáshoz való hozzáférés engedélyezése és megtagadása), valamint a Security Enhanced Linux (SELinux), amely segít korlátozni a szolgáltatás által a szerveren elérhető erőforrásokat.

Olvassa el még: 5 ok, amiért utálom a Gnu/Linuxot

A SELinux például biztosítja, hogy egy HTTP-kiszolgáló, FTP-szerver, Samba-szerver vagy DNS-kiszolgáló csak a fájlkontextusok által meghatározott korlátozott fájlkészlethez férhessen hozzá a rendszeren, és csak a Boolean-ok által meghatározott korlátozott szolgáltatásokhoz férhessen hozzá.

Számos Linux-disztribúció, mint például a Fedora, az RHEL/CentOS és néhány másik, a SELinux funkcióval együtt érkezik, és alapértelmezés szerint engedélyezve van. Szükség esetén azonban ideiglenesen vagy véglegesen letilthatja a SELinuxot.

Összességében, Linuxban, mielőtt bármely rendszerfelhasználó/csoport vagy program hozzáférne egy erőforráshoz, vagy végrehajtana egy fájlt/programot, rendelkeznie kell a megfelelő jogosultságokkal, különben minden jogosulatlan művelet mindig blokkolva van.

4. Rugalmasság

A Linux nagyon erős és rugalmas. Hangolhatja úgy, hogy megfeleljen a szerver igényeinek: lehetővé teszi, hogy bármit csináljon (ha lehetséges). Telepíthet grafikus felhasználói felületet, vagy egyszerűen csak terminálon keresztül működtetheti a szervert.

Több ezer segédprogramot/eszközt kínál, amelyek közül választhat például a rendszerindítás végrehajtásához és a szolgáltatások kezeléséhez, a felhasználók hozzáadásához, a hálózatok és lemezek kezeléséhez, szoftverek telepítéséhez, a teljesítmény figyeléséhez és általában a kiszolgáló biztonságához és kezeléséhez. Azt is lehetővé teszi, hogy bináris fájlokat telepít, vagy programokat készít forráskódból.

A Linux egyik legerősebb szabványos programja a shell, egy olyan program, amely konzisztens környezetet biztosít a Linux többi programjának futtatásához; segít magával a kernellel való interakcióban.

Fontos, hogy a Linux shell olyan praktikus programozási konstrukciókat kínál, amelyek lehetővé teszik a döntések meghozatalát, a parancsok ismételt végrehajtását, az új funkciók/segédprogramok/eszközök létrehozását, valamint az automatizált napi szerveradminisztrációs feladatok elvégzését.

Alapvetően a Linux abszolút irányítást biztosít a gép felett, és segít a kiszolgáló felépítésében és testreszabásában a kívánt módon (ahol lehetséges).

5. Hardver támogatás

A Linux sziklaszilárd támogatja a számítógépes architektúrák keverékét, modern és közepesen régi hardvereken egyaránt. Ez az egyik legjelentősebb tényező, amely jobbá teszi a Linuxot, mint a kiszolgálók számára készült Windowst, vagyis ha van egy kis költségvetése a hardverbeszerzésre.

A Linux figyelemreméltóan támogatja a viszonylag régi hardvert, például a Slackware Linux webhely a Pentium III-on található, 600 MHz-en, 512 megabájt RAM-mal. A támogatott hardverek listáját és a kapcsolódó követelményeket egy adott disztribúcióhoz megtalálhatja a hivatalos webhelyeken.

6. Teljes tulajdonlási és karbantartási költség (TCO).

Végül, a Linux-szerver tulajdonlásának és karbantartásának teljes költsége alacsonyabb a Windows-kiszolgálókhoz képest, ami a licencdíjakat, a szoftver-/hardvervásárlási és -karbantartási költségeket, a rendszertámogató szolgáltatásokat és az adminisztrációs költségeket illeti.

Hacsak nem fut egy szabadalmaztatott Linux disztribúció, például RHEL vagy SUSE szerver Linux, amely előfizetést igényel, hogy prémium támogatást és szolgáltatásokat kapjon, megfizethető költségekkel kell szembenéznie egy Linux-kiszolgáló futtatása során.

A Robert Frances Group (RFG) és hasonló vállalatok tanulmányai a közelmúltban azt találták, hogy a Linux olcsóbb a Windowshoz vagy a Solarishoz hasonló tipikus szerverkörnyezetben, különösen webes telepítések.

Olvassa el még: 2017 10 legjobb Linux-szerver-terjesztése

Következtetésképpen

A Linux mára számos kis-, közép- és nagyvállalat üzleti rendszereinek stratégiai, hatékony és megbízható platformjává vált. Az internetet működtető szerverek nagyobb százaléka Linux alapú operációs rendszeren fut, és ez a fenti fő okoknak tulajdonítható.

Linuxot használsz a szervereiden? Ha igen, mondja el nekünk, miért gondolja, hogy a Linux legyőzi a Windows-t vagy más szerverplatformokat az alábbi megjegyzés űrlapon keresztül.