Weboldal keresés

ifconfig vs ip: Mi a különbség és a hálózati konfiguráció összehasonlítása

A Linux alapú disztribúciók olyan parancsokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a hálózat egyszerű és hatékony beállítását a parancssoron keresztül. Ezek a parancskészletek a net-tools csomagból érhetők el, amely már régóta ott van szinte minden disztribúción, és olyan parancsokat tartalmaz, mint: ifconfig, route<, nameif, iwconfig, iptunnel, netstat, arp.

Ezek a parancsok nagyjából elegendőek a hálózat olyan beállításához, amelyet minden kezdő vagy egy szakértő Linux-felhasználó szeretne, de a Linux kernelben az elmúlt évek során tapasztalt fejlődés és a csomagolt parancskészlet karbantarthatatlansága miatt ezek egyre elavultak és egyre erősebbek. Egy olyan alternatíva van kialakulóban, amely képes helyettesíteni ezeket a parancsokat.

Ez az alternatíva is létezik már jó ideje, és sokkal erősebb, mint bármelyik parancs. A többi szakasz kiemeli ezt az alternatívát, és összehasonlítja a net-tools csomag egyik paranccsal, azaz az ifconfig-val.

ip – Az ifconfig helyettesítője

Az ifconfig már régóta létezik, és még mindig sokan használják hálózati interfészek konfigurálására, megjelenítésére és vezérlésére, de a Linux disztribúciókon most egy új alternatíva létezik, amely sokkal erősebb nála. Ez az alternatíva az ip parancs az iproute2util csomagból.

Bár ez a parancs első helyen kissé bonyolultnak tűnhet, funkcionalitása sokkal szélesebb, mint az ifconfig. Funkcionálisan a Networking Stack két rétegére szerveződik, azaz a 2. rétegre (Link Layer), 3. rétegre (IP-réteg). >), és elvégzi a fent említett parancsok munkáját a net-tools csomagból.

Míg az ifconfig többnyire egy rendszer interfészét jeleníti meg vagy módosítja, ez a parancs a következő feladatok elvégzésére képes:

  1. Az interfész tulajdonságainak megjelenítése vagy módosítása.
  2. ARP-gyorsítótár bejegyzések hozzáadása és eltávolítása új statikus ARP-bejegyzés létrehozásával egy gazdagéphez.
  3. Az összes interfészhez társított MAC-címek megjelenítése.
  4. Kernel útválasztó táblák megjelenítése és módosítása.

Az egyik fő kiemelés, amely elválasztja ősi megfelelőjétől, az ifconfigtól, hogy az utóbbi az ioctl-t használja a hálózati konfigurációhoz, ami egy kevésbé értékelt módja a kernellel való interakciónak, míg az előbbi kihasználja az előnyöket. A netlink socket mechanizmus ugyanerre, amely az ioctl sokkal rugalmasabb utódja a kernel és a felhasználói terület közötti kommunikációhoz az rtnetlink használatával (amely hozzáadja a hálózati környezet manipulációs képességét).

Most elkezdhetjük kiemelni az ifconfig funkcióit, és azt, hogy miként cserélhetők le hatékonyan az ip paranccsal.

ip vs ifconfig parancsok

A következő szakasz kiemel néhány ifconfig parancsot, és ezek cseréjét az ip parancsokkal:

1. Az összes hálózati interfész megjelenítése Linux alatt

Itt az ip és az ifconfig közötti megkülönböztető jegy az, hogy míg az ifconfig csak az engedélyezett interfészeket jeleníti meg, az ip az összes interfészt mutatja, függetlenül attól, hogy engedélyezettek vagy tiltottak.

ifconfig parancs
ifconfig

ip parancs
ip a

2. IP-cím hozzáadása vagy törlése Linux alatt

Az alábbi parancs a 192.168.80.174 IP-címet rendeli hozzá az eth0 interfészhez.

ifconfig – IP-cím hozzáadása/törlése
ifconfig eth0 add 192.168.80.174

Szintaxis interfész hozzáadásához/eltávolításához az ifconfig paranccsal:

ifconfig eth0 add 192.168.80.174
ifconfig eth0 del 192.168.80.174
ip – IP-cím hozzáadása/törlése
ip a add 192.168.80.174 dev eth0

Szintaxis interfész hozzáadásához/eltávolításához ip paranccsal:

ip a add 192.168.80.174 dev eth0
ip a del 192.168.80.174 dev eth0

4. Adja hozzá a MAC hardvercímet a hálózati interfészhez

Az alábbi parancs beállítja az eth0 interfész hardvercímét a parancsban megadott értékre. Ezt az ifconfig parancs kimenetében található HWaddr érték ellenőrzésével ellenőrizheti.

ifconfig – MAC-cím hozzáadása

Itt a szintaxis a MAC-cím hozzáadásához az ifconfig paranccsal:

ifconfig eth0 hw ether 00:0c:29:33:4e:aa
ip – MAC-cím hozzáadása

Itt a szintaxis a MAC-cím hozzáadásához az ip paranccsal:

ip link set dev eth0 address 00:0c:29:33:4e:aa

4. A hálózati interfész egyéb konfigurációinak beállítása

Az IP-cím vagy a hardvercím beállításán kívül más konfigurációk is alkalmazhatók az interfészre:

  1. MTU (maximális átviteli egység)
  2. Multicast zászló
  3. Küldési sor hossza
  4. Promiscuous mód
  5. Az összes multicast mód engedélyezése vagy letiltása
ifconfig – Egyéb hálózati konfigurációk
ip – Egyéb hálózati konfigurációk

a. Állítsa az MTU értékét 2000-re.

ifconfig eth0 mtu 2000

ip link set dev eth0 mtu 2000

b. Multicast jelző engedélyezése vagy letiltása.

ifconfig eth0 multicast

ip link set dev eth0 multicast on

c. Az átviteli sor hosszának beállítása.

ifconfig eth0 txqueuelen 1200

ip link set dev eth0 txqueuelen 1200

d. Promiscuous mód engedélyezése vagy letiltása.

ifconfig eth0 promisc

ip link set dev eth0 promisc on

e. Az összes multicast mód engedélyezése vagy letiltása.

ifconfig eth0 allmulti

ip link set dev eth0 allmulti on

5. A hálózati interfész engedélyezése vagy letiltása

Az alábbi parancsok engedélyezik vagy letiltják az adott hálózati interfészt.

ifconfig – Hálózati interfész letiltása/engedélyezése

Az alábbi parancs letiltja az eth0 interfészt, és az ifconfig kimenete ellenőrzi, amely alapértelmezés szerint csak azokat a csatolókat mutatja, amelyek fent vannak.

ifconfig eth0 down

A kezelőfelület újbóli engedélyezéséhez cserélje ki a le kifejezést felre.

ifconfig eth0 up
ip – Hálózati interfész letiltása/engedélyezése

Az alábbi ip parancs alternatíva az ifconfig számára egy adott interfész letiltására. Ez ellenőrizhető az 'ip a' parancs kimenetével, amely alapértelmezés szerint megjeleníti az összes interfészt, akár felfelé, akár lefelé, de kiemeli azok állapotát a leírással együtt.

ip link set eth0 down

A kezelőfelület újbóli engedélyezéséhez cserélje ki a le kifejezést felre.

ip link set eth0 up

6. Engedélyezze vagy tiltsa le az ARP protokoll használatát

Az alábbi parancsok engedélyezik vagy letiltják az ARP protokollt egy adott hálózati interfészen.

ifconfig – ARP protokoll engedélyezése/letiltása

A parancs lehetővé teszi az ARP protokoll használatát az eth0 interfésszel. Az opció letiltásához cserélje ki az arp-t a -arp-ra.

ifconfig eth0 arp
ip – ARP protokoll engedélyezése/letiltása

Ez a parancs az ip alternatívája az ARP engedélyezéséhez az eth0 interfészhez. A letiltáshoz egyszerűen cserélje ki a be elemet off értékre.

ip link set dev eth0 arp on

Következtetés

Ezért kiemeltük az ifconfig parancs funkcióit, és azt, hogy ezek hogyan hajthatók végre az ip paranccsal. Jelenleg a Linux disztribúciók mindkét parancsot biztosítják a felhasználónak, hogy kényelmének megfelelően tudja használni. Tehát melyik parancs a kényelmes az Ön szerint, melyiket szeretné használni? Említse meg ezt a megjegyzéseiben.

Ha többet szeretne megtudni erről a két parancsról, akkor olvassa el korábbi cikkeinket, amelyek részletesebb gyakorlati példákat mutatnak be az ifconfig és az ip parancsokra.

Ne hagyja ki: 15 „ifconfig” példa a hálózati interfész konfigurálására Linux alatt

Ne hagyja ki: 10 „ip ” parancspélda a hálózati interfész konfigurálásához Linux alatt