Weboldal keresés

RHCSA sorozat: Az alapvető parancsok és rendszerdokumentáció áttekintése – 1. rész


Az RHCSA (Red Hat Certified System Administrator) a Red Hat cég minősítő vizsgája, amely nyílt forráskódú operációs rendszert és szoftvert biztosít a vállalati közösség számára, valamint támogatást is nyújt, képzési és tanácsadási szolgáltatások a szervezetek számára.

Az RHCSA vizsga a Red Hat Inc.-től a vizsga sikeres letétele után kapott tanúsítvány (kódnév: EX200). Az RHCSA vizsga az RHCT (Red Hat Certified Technician) vizsga frissítése, és ez a frissítés kötelező, mivel a Red Hat Enterprise Linux frissítésre került. A fő eltérés az RHCT és az RHCSA között az, hogy az RHCT vizsga RHEL 5, míg az RHCSA minősítés az RHEL 6 és 7 alapú, ennek a két minősítésnek a tananyaga is egy bizonyos szintig változik.

Ez a Red Hat Certified System Administrator (RHCSA) elengedhetetlen a Red Hat Enterprise Linux környezetekben szükséges alábbi alapvető rendszeradminisztrációs feladatok elvégzéséhez:

  1. Ismerje meg és használja a fájlok, könyvtárak, parancskörnyezeti sorok és a rendszerszintű/csomagok dokumentációjának kezeléséhez szükséges eszközöket.
  2. Működtessen futó rendszereket, akár különböző futási szinteken is, azonosítsa és vezérelje a folyamatokat, indítsa el és állítsa le a virtuális gépeket.
  3. Helyi tárhely beállítása partíciók és logikai kötetek használatával.
  4. Létrehozhat és konfigurálhat helyi és hálózati fájlrendszereket és attribútumait (engedélyek, titkosítás és ACL-ek).
  5. Rendszerek beállítása, konfigurálása és vezérlése, beleértve a szoftverek telepítését, frissítését és eltávolítását.
  6. A rendszerfelhasználók és -csoportok kezelése, valamint a hitelesítéshez központi LDAP-címtár használata.
  7. Biztosítsa a rendszer biztonságát, beleértve az alapvető tűzfalat és a SELinux konfigurációt.

Ha meg szeretné tekinteni a díjakat, és regisztrálni szeretne egy vizsgára az Ön országában, tekintse meg az RHCSA minősítés oldalát.

Ebben a 15 cikkből álló RHCSA-sorozatban, melynek címe Felkészülés az RHCSA (Red Hat Certified System Administrator) vizsgára, a következő témaköröket tárgyaljuk a Red Hat Enterprise Linux 7 legújabb kiadásairól.

Az RHCSA sorozat ezen 1. részében elmagyarázzuk, hogyan kell parancsokat beírni és végrehajtani a megfelelő szintaxissal egy shell promptban vagy terminálban, és elmagyarázzuk, hogyan lehet megtalálni, ellenőrizni és használni a rendszerdokumentációt.

Előfeltételek:

Legalább kis mértékben ismeri az alapvető Linux parancsokat, mint például:

  1. cd parancs (könyvtár módosítása)
  2. ls parancs (lista könyvtár)
  3. cp parancs (fájlok másolása)
  4. mv parancs (fájlok áthelyezése vagy átnevezése)
  5. touch parancs (üres fájlok létrehozása vagy a meglévők időbélyegének frissítése)
  6. rm parancs (fájlok törlése)
  7. mkdir parancs (make directory)

Némelyikük helyes használatát egyébként ez a cikk példázza, és mindegyikről további információt találhat a cikkben javasolt módszerek segítségével.

Bár nem feltétlenül kötelező az induláshoz, mivel a Linux rendszerekben az információkeresés általános parancsairól és módszereiről lesz szó, meg kell próbálnia az RHEL 7 telepítését a következő cikkben leírtak szerint. Ez megkönnyíti a dolgokat az úton.

  1. Red Hat Enterprise Linux (RHEL) 7 telepítési útmutató

Interakció a Linux Shell-lel

Ha egy szöveges módú bejelentkezési képernyővel jelentkezünk be egy Linux-dobozba, nagy eséllyel közvetlenül az alapértelmezett shellbe kerülünk. Másrészt, ha grafikus felhasználói felülettel (GUI) jelentkezünk be, akkor manuálisan kell megnyitnunk egy shellt egy terminál indításával. Akárhogy is, megjelenik a felhasználói prompt, és megkezdhetjük a parancsok beírását és végrehajtását (a parancs végrehajtása az Enter billentyű lenyomásával történik, miután begépeltük).

A parancsok két részből állnak:

  1. magának a parancsnak a neve, és
  2. érvek

Egyes argumentumok, amelyeket opcióknak neveznek (amelyeket általában kötőjel előz meg), bizonyos módon megváltoztatják a parancs viselkedését, míg más argumentumok meghatározzák azokat az objektumokat, amelyeken a parancs működik.

A type parancs segíthet azonosítani, hogy egy másik bizonyos parancs be van-e építve a shellbe, vagy azt egy külön csomag biztosítja. Ennek a megkülönböztetésnek az szükségessége abban rejlik, ahol több információt találunk a parancsról. A beépített shell esetében a shell man oldalát kell keresnünk, míg a többi bináris esetében a saját man oldalára hivatkozhatunk.

A fenti példákban a cd és a type beépített shell, míg a top és a less a programon kívüli binárisok. maga a shell (ebben az esetben a parancs végrehajtható fájljának helyét a típus adja vissza).