Weboldal keresés

A RAID 10 vagy 1+0 (beágyazott) beállítása Linux alatt – 6. rész

A RAID 10 a RAID 0 és a RAID 1 kombinációja, amely egy RAID 10-et alkot. A Raid 10 beállításához legalább 4 számú lemezre van szükségünk. Korábbi cikkeinkben láthattuk, hogyan állíthatunk be RAID 0-t és RAID 1-et minimum 2 lemezszámmal.

Itt mind a RAID 0, mind a RAID 1-et fogjuk használni a Raid 10 beállításához legalább 4 meghajtóval. Tételezzük fel, hogy van néhány adatunk a RAID 10-zel létrehozott logikai kötetre mentve. Például, ha egy „alma” adatot mentünk, ezeket mind a 4 lemez alá menti ezt a következő módszert.

A RAID 0 használatával „A” néven menti el az első lemezt, és „p” néven a második lemezen, majd ismét „p” ” az első lemezen és „l” a második lemezen. Ezután „e” az első lemezen, így folytatja a Round Robin folyamatot az adatok mentésére. Ebből megtudjuk, hogy a RAID 0 az adatok felét az első lemezre, az adatok másik felét pedig a második lemezre írja.

A RAID 1 módszerben ugyanazok az adatok a következő 2 lemezre íródnak. Az „A” az első és a második lemezre is ír, a „P” mindkét lemezre ír, a többi „P” pedig a másik lemezre ír mind a lemezeket. Így a RAID 1 használatával mindkét lemezre ír. Ez körmérkőzésben folytatódik.

Most már mindenki megtudta, hogyan működik a RAID 10 a RAID 0 és a RAID 1 kombinálásával. Ha 4 darab 20 GB-os lemezünk van, akkor ez összesen 80 GB lesz, de csak 40 GB tárhelyet kapunk. , a teljes kapacitás fele elvész a RAID 10 építésénél.

A RAID 5 előnyei és hátrányai

  1. Jobb teljesítményt nyújt.
  2. A RAID 10 lemezkapacitásából kettőt elveszítünk.
  3. Az olvasás és az írás nagyon jó lesz, mert egyszerre ír és olvas mind a 4 lemezre.
  4. Használható olyan adatbázis-megoldásokhoz, amelyekhez magas I/O lemezírás szükséges.

Követelmények

A RAID 10-ben legalább 4 lemezre van szükségünk, az első 2 lemezre a RAID 0-hoz és a másik 2 lemezre a RAID 1-hez. Ahogy korábban mondtam, a RAID 10 csak a RAID 0 és 1 kombinációja. Ha ki kell bővítenünk a RAID-et csoportban legalább 4 lemezzel kell növelnünk a lemezt.

Saját szerver beállítása
Operating System :	CentOS 6.5 Final
IP Address	 	:	192.168.0.229
Hostname	 	:	rd10.tecmintlocal.com
Disk 1 [20GB]	 	:	/dev/sdd
Disk 2 [20GB]	 	:	/dev/sdc
Disk 3 [20GB]	 	:	/dev/sdd
Disk 4 [20GB]	 	:	/dev/sde

A RAID 10 beállításának két módja van, de itt mindkét módszert bemutatom, de én inkább az első módszert követem, ami nagyban megkönnyíti a RAID 10 beállításának munkáját.

1. módszer: A Raid 10 beállítása

1. Először a következő paranccsal ellenőrizze, hogy a rendszer mind a 4 hozzáadott lemezt észleli, vagy sem.

ls -l /dev | grep sd

2. A négy lemez észlelése után itt az ideje, hogy ellenőrizze a meghajtókat, hogy létezik-e már raid, mielőtt újat hozna létre.

mdadm -E /dev/sd[b-e]
mdadm --examine /dev/sdb /dev/sdc /dev/sdd /dev/sde

Megjegyzés: A fenti kimenetben azt látja, hogy még nem észlelhető szuperblokk, ami azt jelenti, hogy nincs RAID definiálva mind a 4 meghajtón.

1. lépés: Meghajtó particionálása RAID-hez

3. Most hozzon létre egy új partíciót mind a 4 lemezen (/dev/sdb, /dev/sdc, /dev/sdd és /dev/sde) az „fdisk” eszköz segítségével.

fdisk /dev/sdb
fdisk /dev/sdc
fdisk /dev/sdd
fdisk /dev/sde
Hozzon létre /dev/sdb partíciót

Hadd mutassam meg, hogyan lehet particionálni az egyik lemezt (/dev/sdb) az fdisk használatával, ez a lépés ugyanaz lesz az összes többi lemezen is.

fdisk /dev/sdb

Kérjük, kövesse az alábbi lépéseket egy új partíció létrehozásához a /dev/sdb meghajtón.

  1. Új partíció létrehozásához nyomja meg az „n” gombot.
  2. Ezután válassza a „P” lehetőséget az elsődleges partícióhoz.
  3. Ezután válassza az „1” lehetőséget az első partíciónak.
  4. Ezután nyomja meg a „p” gombot a létrehozott partíció kinyomtatásához.
  5. Módosítsa a típust, ha meg kell ismernünk az összes elérhető típust, nyomja meg az „L” gombot.
  6. Itt az „fd” lehetőséget választjuk, mivel az én típusom a RAID.
  7. Ezután nyomja meg a „p” gombot a meghatározott partíció kinyomtatásához.
  8. Ezután ismét használja a „p” parancsot az általunk végrehajtott módosítások kinyomtatásához.
  9. A változtatások beírásához használja a „w” gombot.

Megjegyzés: Kérjük, kövesse a fenti utasításokat a partíciók létrehozásához más lemezeken (sdc, sdd sdd sde).

4. Miután létrehozta mind a 4 partíciót, ismét meg kell vizsgálnia a meghajtókat minden már létező raid-re a következő paranccsal.

mdadm -E /dev/sd[b-e]
mdadm -E /dev/sd[b-e]1

OR

mdadm --examine /dev/sdb /dev/sdc /dev/sdd /dev/sde
mdadm --examine /dev/sdb1 /dev/sdc1 /dev/sdd1 /dev/sde1

Megjegyzés: A fenti kimenetek azt mutatják, hogy nem észleltek szuperblokkot mind a négy újonnan létrehozott partíción, ami azt jelenti, hogy továbbléphetünk a RAID 10 létrehozásához ezeken. meghajtók.

2. lépés: „md” RAID-eszköz létrehozása

5. Most itt az ideje létrehozni egy „md” (azaz /dev/md0) eszközt az „mdadm” raidkezelő eszközzel. Az eszköz létrehozása előtt a rendszeren telepíteni kell az „mdadm” eszközt, ha nem először telepítse.

yum install mdadm		[on RedHat systems]
apt-get install mdadm 	[on Debain systems]

Az „mdadm” eszköz telepítése után a következő paranccsal létrehozhat egy „md” raideszközt.

mdadm --create /dev/md0 --level=10 --raid-devices=4 /dev/sd[b-e]1

6. Ezután ellenőrizze az újonnan létrehozott raideszközt a „cat” paranccsal.

cat /proc/mdstat

7. Ezután vizsgálja meg mind a 4 meghajtót az alábbi paranccsal. Az alábbi parancs kimenete hosszú lesz, amíg mind a 4 lemez információit megjeleníti.

mdadm --examine /dev/sd[b-e]1

8. Ezután ellenőrizze a Raid Array részleteit a következő parancs segítségével.

mdadm --detail /dev/md0

Megjegyzés: A fenti eredményekből látható, hogy a Raid állapota aktív volt, és újraszinkronizálva volt.

3. lépés: Fájlrendszer létrehozása

9. Hozzon létre egy fájlrendszert az ext4 használatával az „md0” fájlhoz, és csatolja be a „/mnt/raid10” mappába. Itt az ext4-et használtam, de bármilyen fájlrendszertípust használhat, ha akar.

mkfs.ext4 /dev/md0

10. A fájlrendszer létrehozása után csatolja a létrehozott fájlrendszert a „/mnt/raid10” alatt, és sorolja fel a beillesztési pont tartalmát az „ls -l” paranccsal.

mkdir /mnt/raid10
mount /dev/md0 /mnt/raid10/
ls -l /mnt/raid10/

Ezután adjon hozzá néhány fájlt a csatlakoztatási pont alatt, és fűzzen hozzá szöveget bármelyik fájlhoz, és ellenőrizze a tartalmat.

touch /mnt/raid10/raid10_files.txt
ls -l /mnt/raid10/
echo "raid 10 setup with 4 disks" > /mnt/raid10/raid10_files.txt
cat /mnt/raid10/raid10_files.txt

11. Az automatikus beillesztéshez nyissa meg az „/etc/fstab” fájlt, és fűzze hozzá az alábbi bejegyzést az fstab-ban. Előfordulhat, hogy a beillesztési pont a környezettől függően eltérő lehet. Mentse el, és lépjen ki a wq! használatával.

vim /etc/fstab

/dev/md0                /mnt/raid10              ext4    defaults        0 0

12. Ezután ellenőrizze, hogy az „/etc/fstab” fájl nem tartalmaz-e hibákat, mielőtt újraindítaná a rendszert a „mount -a” paranccsal.

mount -av

4. lépés: Mentse el a RAID konfigurációt

13. A RAID-nek alapértelmezés szerint nincs konfigurációs fájlja, ezért a fenti lépések elvégzése után manuálisan kell mentenünk, hogy megőrizzük ezeket a beállításokat a rendszerindítás során.

mdadm --detail --scan --verbose >> /etc/mdadm.conf

Ez az, a RAID 10-et az 1. módszerrel hoztuk létre, ez a módszer a könnyebb. Most lépjünk tovább a RAID 10 beállításához a 2. módszerrel.

2. módszer: RAID 10 létrehozása

1. A 2. módszerben 2 RAID 1 készletet kell meghatároznunk, majd meg kell határoznunk egy RAID 0-t a létrehozott RAID 1 készletek felhasználásával. Itt először létrehozunk 2 tükröt (RAID1), majd csíkozást a RAID0 felett.

Először sorolja fel a RAID 10 létrehozásához rendelkezésre álló lemezeket.

ls -l /dev | grep sd

2. Particionálja mind a 4 lemezt az „fdisk” paranccsal. A particionáláshoz kövesse a fenti #3. lépést.

fdisk /dev/sdb
fdisk /dev/sdc
fdisk /dev/sdd
fdisk /dev/sde

3. Mind a 4 lemez particionálása után most vizsgálja meg a lemezeket a meglévő raid blokkokat keresve.

mdadm --examine /dev/sd[b-e]
mdadm --examine /dev/sd[b-e]1

1. lépés: RAID létrehozása 1

4. Először is hadd hozzak létre 2 RAID 1-készletet 4 lemezből, „sdb1” és „sdc1”, egy másik készletet pedig „sdd1” és „sde1” használatával.

mdadm --create /dev/md1 --metadata=1.2 --level=1 --raid-devices=2 /dev/sd[b-c]1
mdadm --create /dev/md2 --metadata=1.2 --level=1 --raid-devices=2 /dev/sd[d-e]1
cat /proc/mdstat

2. lépés: RAID 0 létrehozása

5. Ezután hozza létre a RAID 0-t md1 és md2 eszközökkel.

mdadm --create /dev/md0 --level=0 --raid-devices=2 /dev/md1 /dev/md2
cat /proc/mdstat

3. lépés: Mentse el a RAID konfigurációt

6. Mentenünk kell a konfigurációt az „/etc/mdadm.conf” alatt, hogy minden újraindításkor betölthessük az összes raid-eszközt.

mdadm --detail --scan --verbose >> /etc/mdadm.conf

Ezt követően a #3. lépést kell követnünk Az 1. módszer fájlrendszerének létrehozása.

Ez az! A RAID 1+0-t a 2. módszerrel hoztuk létre. Itt két lemezterületet veszítünk el, de a teljesítmény minden más raid beállításhoz képest kiváló lesz.

Következtetés

Itt két módszerrel hoztuk létre a RAID 10-et. A RAID 10 jó teljesítménnyel és redundanciával is rendelkezik. Remélhetőleg ez segít megérteni a RAID 10 Nested Raid szintjét. Lássuk, hogyan lehet bővíteni egy meglévő raid tömböt, és még sok mást a következő cikkeimben.