Weboldal keresés

RAID0 (Stripe) szoftver létrehozása „két eszközön” az „mdadm” eszközzel Linux alatt – 2. rész


A RAID az olcsó lemezek redundáns tömbje, amelyet a magas rendelkezésre állás és megbízhatóság érdekében használnak nagyméretű környezetekben, ahol az adatokat védeni kell a normál használatnál. A Raid csak lemezek gyűjteménye egy készletben, amely logikai kötetté válik, és egy tömböt tartalmaz. A kombinált illesztőprogramok egy tömböt készítenek, vagy a (csoport) halmazaként hívják meg.

RAID akkor hozható létre, ha legalább 2 lemez van csatlakoztatva egy raid vezérlőhöz és logikai kötetet készít, vagy több meghajtó is hozzáadható egy tömbben a meghatározott RAID szintek szerint. A Software Raid fizikai hardver nélkül is elérhető, ezeket szoftveres raidnek nevezzük. A Software Raid elnevezése Poor man raid lesz.

A RAID használatának fő koncepciója az adatok mentése egyetlen hibapontból, ami azt jelenti, hogy ha egyetlen lemezt használunk az adatok tárolására, és ha az meghibásodott, akkor nincs esélye az adatok visszaszerzésére, az adatvesztés megállításához szükségünk van egy hibatűrési módszer. Tehát használhatunk valamilyen lemezgyűjteményt egy RAID készlet létrehozásához.

Mi az a Stripe a RAID 0-ban?

A Stripe egyszerre több lemezre csíkozza az adatokat a tartalom felosztásával. Tegyük fel, hogy két lemezünk van, és ha a tartalmat logikai kötetre mentjük, akkor a tartalom felosztásával mindkét fizikai lemez alá kerül mentésre. A jobb teljesítmény érdekében RAID 0 kerül felhasználásra, de nem tudjuk lekérni az adatokat, ha valamelyik meghajtó meghibásodik. Tehát nem jó gyakorlat a RAID 0 használata. Az egyetlen megoldás az operációs rendszer telepítése RAID0 logikai kötetekkel a fontos fájlok biztonsága érdekében.

  1. A RAID 0 nagy teljesítményű.
  2. Zéró kapacitásvesztés a RAID 0-ban. Nem vész kárba a hely.
  3. Nulla hibatűrés (Nem lehet visszaállítani az adatokat, ha valamelyik lemez meghibásodik).
  4. Az írás és az olvasás kiváló lesz.

Követelmények

A RAID 0 létrehozásához a lemezek minimális száma 2, de további lemezt is hozzáadhat, de a sorrendnek kétszeresnek kell lennie 2, 4, 6, 8. Ha van elegendő fizikai RAID kártyája portok, további lemezeket adhat hozzá.

Itt nem hardveres raidet használunk, ez a beállítás csak a szoftveres RAID-től függ. Ha van fizikai hardveres raidkártyánk, akkor a UI segédprogramjáról érhetjük el. Néhány alaplap alapértelmezés szerint beépített RAID funkcióval rendelkezik, ahol a UI a Ctrl+I billentyűkkel érhető el.

Ha még nem ismeri a RAID-beállításokat, kérjük, olvassa el korábbi cikkünket, ahol a RAID-ről szóló alapvető bevezetőket ismertettük.

  1. Bevezetés a RAID-be és a RAID-koncepciókba
Saját szerver beállítása
Operating System :	CentOS 6.5 Final
IP Address	 :	192.168.0.225
Two Disks	 :	20 GB each

Ez a cikk egy 9 oktatóanyagból álló RAID sorozat 2. része, ebben a részben azt fogjuk látni, hogyan hozhatunk létre és állíthatunk be RAID0 szoftvert vagy csíkozást Linux rendszereken vagy szervereken két használatával. 20 GB-os sdb és sdc nevű lemezek.

1. lépés: A rendszer frissítése és az mdadm telepítése a RAID kezeléséhez

1. Mielőtt beállítaná a RAID0-t Linuxon, végezzünk rendszerfrissítést, majd telepítsük az „mdadm” csomagot. Az mdadm egy kis program, amely lehetővé teszi a RAID-eszközök konfigurálását és kezelését Linux alatt.

yum clean all && yum update
yum install mdadm -y

2. lépés: Ellenőrizze a csatlakoztatott két 20 GB-os meghajtót

2. A RAID 0 létrehozása előtt a következő paranccsal ellenőrizze, hogy a rendszer észlelte-e a csatlakoztatott két merevlemezt.

ls -l /dev | grep sd

3. Az új merevlemezek észlelése után itt az ideje ellenőrizni, hogy a csatlakoztatott meghajtók használnak-e már meglévő raidet a következő „mdadm” parancs segítségével.

mdadm --examine /dev/sd[b-c]

A fenti kimenetből megtudjuk, hogy a RAID egyike sem került alkalmazásra erre a két sdb és sdc meghajtóra.

3. lépés: Partíciók létrehozása a RAID számára

4. Most hozzon létre sdb és sdc partíciókat raidhez a következő fdisk parancs segítségével. Itt megmutatom, hogyan lehet partíciót létrehozni az sdb meghajtón.

fdisk /dev/sdb

A partíciók létrehozásához kövesse az alábbi utasításokat.

  1. Új partíció létrehozásához nyomja meg az „n” gombot.
  2. Ezután válassza a „P” lehetőséget az elsődleges partícióhoz.
  3. Ezután válassza ki a partíció számát 1-ként.
  4. Adja meg az alapértelmezett értéket az Enter billentyű kétszeri lenyomásával.
  5. Ezután nyomja meg a „P” gombot a meghatározott partíció kinyomtatásához.

Kövesse az alábbi utasításokat a Linux raid automatikus létrehozásához a partíciókon.

  1. Nyomja meg az „L” gombot az összes elérhető típus listázásához.
  2. A partíciók kiválasztásához írja be a „t” parancsot.
  3. Válassza az „fd” lehetőséget a Linux raid automatához, és nyomja meg az Enter billentyűt az alkalmazáshoz.
  4. Ezután ismét használja a „P” parancsot az általunk végrehajtott módosítások kinyomtatásához.
  5. A változtatások beírásához használja a „w” gombot.

Megjegyzés: Kérjük, kövesse a fenti utasításokat a partíció létrehozásához az sdc meghajtón.

5. A partíciók létrehozása után ellenőrizze, hogy mindkét illesztőprogram megfelelően van-e megadva a RAID számára a következő paranccsal.

mdadm --examine /dev/sd[b-c]
mdadm --examine /dev/sd[b-c]1

4. lépés: RAID md eszközök létrehozása

6. Most hozzon létre md eszközt (azaz /dev/md0), és alkalmazza a raid szintet az alábbi paranccsal.

mdadm -C /dev/md0 -l raid0 -n 2 /dev/sd[b-c]1
mdadm --create /dev/md0 --level=stripe --raid-devices=2 /dev/sd[b-c]1
  1. -C – létrehozás
  2. -l – szint
  3. -n – Raid-eszközök száma

7. Az md-eszköz létrehozása után ellenőrizze a használt RAID-szint, Eszközök és tömb állapotát, a következő parancssorok segítségével az ábrán látható módon.

cat /proc/mdstat

mdadm -E /dev/sd[b-c]1

mdadm --detail /dev/md0

5. lépés: RAID-eszközök hozzárendelése a fájlrendszerhez

8. Hozzon létre egy ext4 fájlrendszert egy RAID-eszközhöz /dev/md0, és csatlakoztassa a /dev/raid0 alá.

mkfs.ext4 /dev/md0

9. Miután létrehozta az ext4 fájlrendszert a Raid eszközhöz, hozzon létre egy csatolási pont könyvtárat (azaz /mnt/raid0), és csatlakoztassa az eszközt /dev/md0 alatta.

mkdir /mnt/raid0
mount /dev/md0 /mnt/raid0/

10. Ezután ellenőrizze, hogy a /dev/md0 eszköz a /mnt/raid0 könyvtárba van-e csatlakoztatva a df használatával. parancs.

df -h

11. Ezután hozzon létre egy "tecmint.txt" nevű fájlt a /mnt/raid0 csatolási pont alatt, és adjon hozzá tartalmat a létrehozott fájlhoz. és megtekintheti egy fájl és könyvtár tartalmát.

touch /mnt/raid0/tecmint.txt
echo "Hi everyone how you doing ?" > /mnt/raid0/tecmint.txt
cat /mnt/raid0/tecmint.txt
ls -l /mnt/raid0/

12. Miután ellenőrizte a csatlakoztatási pontokat, ideje létrehozni egy fstab bejegyzést az /etc/fstab fájlban.

vim /etc/fstab

Adja hozzá a következő bejegyzést a leírtak szerint. A beillesztési helytől és a használt fájlrendszertől függően változhat.

/dev/md0                /mnt/raid0              ext4    defaults         0 0

13. Futtassa a mount „-a” parancsot, hogy ellenőrizze, nincs-e hiba az fstab bejegyzésben.

mount -av

6. lépés: RAID konfigurációk mentése

14. Végül mentse a raid konfigurációt az egyik fájlba, hogy a későbbi használatra megőrizze azokat. Ismét az „mdadm” parancsot használjuk a „-s” (szkennelés) és a „-v” (bőbeszédű) opciókkal, ahogy az ábrán látható.

mdadm -E -s -v >> /etc/mdadm.conf
mdadm --detail --scan --verbose >> /etc/mdadm.conf
cat /etc/mdadm.conf

Itt láthattuk, hogyan konfigurálható a RAID0 csíkozás raidszintekkel két merevlemez használatával. A következő cikkben a RAID5 beállítását fogjuk látni.